Parlament, 1991 május
Emlékszem, egy alkalommal, amikor néhány napos távollét után megérkezett, jó hangulatban volt, elégedetten dőlt hátra a karosszékben és így szólt: – Tudod, Imrém, tíz évig szeretnék még élni! – Ne viccelj Gyuri bácsi – ellenkeztem –, harminc évről beszéljünk inkább! – Nem úgy értem – intett le az öreg –, tíz évig, testi és lelki erőm tökéletes birtokában! – Erről eszembe jut egy barátom – mondtam erre –, Dévai Csabának hívják, három évvel idősebb nálam, és igen szereti a nőket. Ő azt ígérte, hogy jelezni fogja, ha majd problémája lesz ezen a téren, és akkor én tudni fogom, hogy még mindig van három jó évem. Ha közöttünk is lenne egy ilyen gentleman’s agreement – folytattam –, nem három, hanem huszonhárom évre nyílna meg a perspektíva. – Hát – mondta erre az öreg, és lekopogta az asztalon –, egyelőre nem panaszkodhatom.