George Bush

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése, 1989. május

Mécs még az egyik májusi EKA-ülésen jelentette be, hogy Ara-Kovács Attilától úgy értesült, George Bush amerikai elnök júliusi magyarországi látogatásán szívesen tárgyalna az Ellenzéki Kerekasztallal is. Ehhez azonban protokolláris okokból szükséges, hogy írjunk egy meghívólevelet, amelyben mi kezdeményezzük az elnöknél a tárgyalást. – Azért csak változik a világ– vetettem közbe–, eddig a magyaroknak kellett meghívólevél, ha Amerikába akartak utazni, most viszont tőlünk kér az elnök meghívólevelet, hogy hozzánk jöhessen.

A tárgyalás helyszínével kapcsolatban Szabad György felveti, hogy a jogi egyetem aulája lehetne a legmegfelelőbb hely, miután az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásainak az egyetem a helyszíne. Kerényi Imre rendezői fantáziája azonnal beindul: nem az aulában, hanem itt a büntetőjogi tanszéken! Képzeljétek el, a világ összes televíziója közvetít, és megjelenik a felírás: Büntetőjogi Tanszék. Micsoda szimbólum, kár lenne kihagyni, lelkesedik a Liga képviselője, „civilben” a Nemzeti Színház rendezője.

Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem, 1989. július

George Bush a közgazdasági egyetem zsúfolásig megtelt aulájában tartott előadást. Érdekes volt, amit mondott – főleg a Magyarországnak ígért támogatásról –, de számomra a legemlékezetesebb a First Lady látványa volt. Barbara Bush ott ült az elnök mellett, és fejét felemelve végig szinte mozdulatlanul, áhítattal figyelte a férjét az egész beszéd alatt. – Látod – hajoltam oda a mellettem ülő feleségemhez. – Így kell egy asszonynak felnéznie az urára. Ilyen őszinte csodálattal…

Washington, sajtónyilatkozat, 1990. július

A Bush látogatás egyéves évfordulóján az MTI washingtoni tudósítója interjút kér a Fehér Ház szóvivőjétől. Marlin Fitzwater elmondja, hogy magyarországi útjának tapasztalatai alapján döntött az elnök úgy, hogy érdemes decemberre előre hozni Gorbacsovval a máltai csúcstalálkozót. Az elmúlt egy évben Magyarország hatalmas sikereket ért el, jelenti ki az elnöki szóvivő. Ilyen rövid idő alatt óriási változások történtek. Egy éve még sokan azt hitték, teszi hozzá, hogy mindez nem fog sikerülni. Az idő rájuk cáfolt, a változások fantasztikusak, mondja elismerően Bush elnök szóvivője.

A nyilatkozatot olvasván arra gondolok, hogy szép az elismerés, de azért az eddigieknél kicsit több kézzelfogható segítség is elkelne. Aztán meg arra, mennyire igaza van Antallnak, aki a napokban megjegyezte, hogy a Nyugat évtizedekig várta a kommunizmus bukását, s amikor ez bekövetkezett, kiderült, hogy egyáltalán nincs rá felkészülve.

Telefonbeszélgetés, 1992. február

Bush amerikai elnökkel is kiváló volt a magyar kormányfő személyes kapcsolata. A balkáni háború idején több ízben beszélt az elnökkel telefonon, s már akkor figyelmeztette a veszélyekre, amikor a krízis kezdett kibontakozni. Egy alkalommal megjegyezte Bushnak, hogy hiába ismerte el az ENSZ a horvát állam függetlenségét, ha az ország jelentős része szerb uralom alatt áll. Mire az elnök: a csehek és a szlovákok meg tudtak állapodni a szétválásban, miért ne tudnának a horvátok is megegyezni a szerbekkel? Antall ekkor szerényen felhívta Bush figyelmét arra, hogy van egy nagy különbség, amiről az elnöknek valószínűleg nincs tudomása. A csehek ugyanis sört fogyasztanak, a szerbek pedig sligovicát, azaz szilvapálinkát.