Hősök tere, 1989. június
Politikai szempontból viszont a megemlékezés csúcspontja Orbán Viktor beszéde volt, aki a szónokok közül utolsóként, a magyar ifjúság nevében kapott szót. Ragyogó beszéd volt. Retorikailag kiváló, mondanivalója világos. Tisztelgés ’56-nak, ugyanakkor kőkemény aktuálpolitika.
„Ma, 33 évvel a magyar forradalom és 31 évvel az utolsó felelős magyar miniszterelnök kivégzése után esélyünk van arra, hogy békés úton érjük el
...
Bővebben...
Parlament, 1992. október
Orbán Viktor következett utánam, s persze reagált is az általam elmondottakra. Kijelentette, hogy ők bizony jelen voltak az összes rendezvényen, majd gúnyos hangon megjegyezte: „az önök nyilatkozatából az derül ki, hogy Göncz Árpád addig akadályozta a végrehajtó hatalom alkotmányos működését, amíg a felháborodott nép kénytelen volt fasiszta egyenruhát és jelvényeket ölteni, hogy e feletti felháborodását kifejezze”.
Az
...
Bővebben...
Parlament 1992. szeptember
Gyakran előfordult, hogy Torgyán József – amikor már kilépett a koalícióból és úton-útfélen támadta a kormányt – hétfőn reggel a Parlamentben odajött hozzám és nagy hangon mesélte: Kérlek szépen, voltam ebben vagy abban a városban és akkora tömeg jött össze, hogy csak a kéményen keresztül jutottam be a terembe.
Az igazságtételi viták idején, és később, amikor a Kónya-dolgozat kapcsán az ellenzék és a sajtó támadásainak
...
Bővebben...
Az Ellenzéki Kerekasztal ülésén, 1989. június
Számomra ez a vita elsősorban nem a KDNP-ről, hanem az Ellenzéki Kerekasztal legitimitásáról szól. Arról, hogy minél kevésbé lehessen kétségbe vonni: az EKA az egész ellenzéket képviseli. Szabad György viszont történelmi érvekkel támasztja alá a KDNP felvételének szükségességét. Hosszú elemzést ad a Barankovics-párt érdemeiről. Sólyom azt mondja, többször beszélt Keresztessel, s a KDNP külföldi támogatóival,
...
Bővebben...
1991. november
Jobb kezét zsebébe süllyesztve elismerte, hogy igen, 1957-ben karhatalmi szolgálatot teljesített, de hozzátette, ezt mindig is vállalta és azóta se bánta meg, a választók pedig ennek tudatában szavaztak rá. Később kifejtette, hogy nemcsak ő, hanem szinte mindenki szolgálta az elmúlt rendszert. Megjegyezte, hogy Zétényi Zsolt például jogászként tette ezt.
Tudtam, hogy erre a beszédre mindenképpen reagálnom kell, igyekeztem hát
...
Bővebben...
Az Ellenzéki Kerekasztal ülése, 1989. május
Mécs még az egyik májusi EKA-ülésen jelentette be, hogy Ara-Kovács Attilától úgy értesült, George Bush amerikai elnök júliusi magyarországi látogatásán szívesen tárgyalna az Ellenzéki Kerekasztallal is. Ehhez azonban protokolláris okokból szükséges, hogy írjunk egy meghívólevelet, amelyben mi kezdeményezzük az elnöknél a tárgyalást. – Azért csak változik a világ– vetettem közbe–, eddig a magyaroknak kellett
...
Bővebben...
Egy pesti utcán, 1957. január
A forradalom leverése után Pongrátz elmenekült az országból. Ha marad, az elsők között akasztják fel. Antallt ilyen veszély nem fenyegette. Neveltetése, a családi hagyományok és személyes elhivatottsága okán pedig fel sem merült benne, hogy elhagyja hazáját. 1957-ben egy alkalommal találkozott Pándi (Kardos) Pállal, a később Kossuth-díjjal is megjutalmazott irodalomtörténésszel. Amikor Pándi meglátta Antallt, meglepődve
...
Bővebben...
Parlament, miniszterelnöki dolgozószoba, 1990. október
Antall külpolitikai törekvései között kezdettől fogva kiemelt helyen szerepelt a Lengyelországgal és Csehszlovákiával való minél szorosabb együttműködés. Egyszer futólag megemlítette nekem, hogy azt szeretné, ha egy visegrádi csúcstalálkozón kerülne sor a három ország közötti megállapodás aláírására. Tehát nem Budapesten, hanem Visegrádon, tette hozzá, és összehúzott szemöldökkel rám nézett. Az
...
Bővebben...
A TV2 stúdiója, 1997. november
Az 1998-as választások előtt a legnézettebb kereskedelmi televízió, a tv2 készített egy beszélgetős műsorsorozatot a ’89–’90-es politikai eseményekről, az akkori főszereplőkkel. Minden beszélgetés előtt bejátszottak egy húszperces archív anyagot, amelynek a kópiáját a beszélgetés résztvevői előre megkapták.
Az egyik alkalommal az archív anyagban szerepelt egy néhány perces rész Jeszenszky Géza interpellációs
...
Bővebben...
Parlament, miniszterelnöki dolgozó szoba, 1990. június
A hivatalos tanácskozáson én kezdtem az elnöklést – folytatja Antall az elbeszélést. – Ismertetnem kellett ugye a napirendet, és előttem volt a külügyminiszterek által elfogadott szovjet és az el nem fogadott magyar javaslat. Én pedig arra gondoltam, hogy a magyar szöveget mindenképpen felolvasom. Legfeljebb, ha azt mondják, hogy nem erről volt szó, akkor elismerem, hogy tévedtem, és előveszem a
...
Bővebben...