A Nemzeti Kerekasztal nyitánya után, 1989. június
A bejelentés általános meglepetést kelt. Szabad György Ady után szabadon Kónya Imre „elbocsátó csúf üzenetéről” beszél és kijelenti, szerinte az Ellenzéki Kerekasztalnak továbbra is szüksége van a Független Jogász Fórumra. Döntésünk végleges, válaszolom, de a háromoldalú tárgyalások során a Független Jogász Fórum tagjai az EKA delegátusaként szívesen részt vesznek a szakbizottságok munkájában. A vacsora
...
Bővebben...
Telefonbeszélgetés, 2000. május
Megjegyzem, Göncz Árpád a későbbiekben is, a Horn–Kuncze-kormány teljes időszakában kivétel nélkül mindent aláírt. Holott az Alkotmánybíróság az ekkor meghozott törvények közül többet minősített alkotmányellenesnek, mint azok közül, amelyek az első ciklusban születtek. De csaknem ugyanígy tett kétszer ötéves megbízatásának utolsó két évében is, amikor már Orbán Viktor volt a miniszterelnök. Ekkor egyetlen alkalommal
...
Bővebben...
Fidesz elnökségi ülés, 2010. április
Schmitt Pál a 2002-es főpolgármesteri választásokon ugyan alulmaradt Demszky Gáborral szemben, de politikailag megerősödött, s belépett a Fideszbe. Az Európai Parlamentbe 2004-ben listavezetőként került be, akkor már mint a Fidesz alelnöke. A 2010-es választás után előbb az Országgyűlés elnöke lett, de mindenki tudta, hogy ez csak ugródeszka a köztársasági elnöki pozícióhoz. Nyílt titok, hogy a Fidesz elnökségi ülésén
...
Bővebben...
Balaskó Jenő interjúja Antall Józseffel, 1993. március
Az egyik elnökségi ülésen Antall feltette a kérdést Csurkának, megjelentetné-e a Magyar Fórumban, ha válaszolna mindarra, ami a lapban az Országos Gyűlés óta vele szemben megjelent. Csurka igennel felelt. Én voltam az, aki meggyőztem Antallt, hogy Balaskónak kell adnia az interjút, mivel őt a Magyar Fórum olvasói is nagyra becsülik.
Az írás elkészült, de Csurka nem volt hajlandó
...
Bővebben...
Orom utca 2. 1989. december
Sólyom László egyébként remekül tud azonosulni demokratikus szerepeivel. Amikor megismertük, szelíd környezetvédőként s az alkotmányos jogokért kiálló ellenzéki jogtudósként, piros svájci sapkájában, szolid szónoki képességekkel, abszolút hiteles volt. Nem sokkal az után, hogy az Alkotmánybíróság elnökévé választottuk, feljött hozzánk, nem tudom már miért, az Orom utcába, de feltűnt, hogy „viselkedik”. Még a járása is
...
Bővebben...
Ellenzéki Kerekasztal szakbizottsága, 1989. július
A magyarságnak vérében van az, amit ma alkotmányos rendnek nevezünk. Ne felejtsétek el, az Aranybulla csak hét évvel később született meg, mint a Magna Charta. És mi törzsszövetségben, szervezetten érkeztünk ide a honfoglaláskor is. Kündüvel és Gyulával, szakrális és világi hatalommal. És nem ösztönösen vándorolva, a birkanyáj és a fény után jöttünk ide.
Bővebben...
Parlament 1992. szeptember
Gyakran előfordult, hogy Torgyán József – amikor már kilépett a koalícióból és úton-útfélen támadta a kormányt – hétfőn reggel a Parlamentben odajött hozzám és nagy hangon mesélte: Kérlek szépen, voltam ebben vagy abban a városban és akkora tömeg jött össze, hogy csak a kéményen keresztül jutottam be a terembe.
Az igazságtételi viták idején, és később, amikor a Kónya-dolgozat kapcsán az ellenzék és a sajtó támadásainak
...
Bővebben...
MDF Bem téri székháza, 1991. március
Szabad György már régen házelnök volt, amikor egy alkalommal, egy kisebb társaságban elmesélte, hogy a Romániához visszacsatolt Erdélyben az ő családja háromszorosan volt hátrányos helyzetben: magyarok voltak, zsidók és polgárok. Mire valaki megjegyezte: milyen nagy dolog, hogy ma pedig ő Magyarország három közjogi méltóságának egyike. Szabad György indulatosan az asztalra csapott. – Én nem vagyok semmiféle méltóság!
...
Bővebben...
Parlament, 2004. július
Szili Katalin, a parlament elnöke, aki egy személyben volt jogosult a pályázatokat elbírálni, behívta a feleségemet. Elege van ezekből a férfiakból, mondta, meneszti Gyarmatit, nem nevezi ki Gyekiczkyt, s legyen Kati a főigazgató. Ő viszont továbbra sem akart első ember lenni. Van egy legitim főigazgató, mondta, minek kellene ezt bolygatni. De, ha segíthet, tette hozzá, a helyettesi pályázatot beadja.
Így aztán változnak a
...
Bővebben...
Duna Televízió, 2009. október
2009. október 23-án a forradalomnak szentelt egész napos ünnepi műsor keretében a Duna Televízió a köztársaság kikiáltásának huszadik évfordulójáról is megemlékezett. Szűrös Mátyás az ünnepelt, de beszélgető partnernek engem is meghívnak. Elmondom, hogy a két esemény egybemosását ízléstelennek tartom, október 23-a forradalom ünnepe, a rendszerváltás pedig megérdemelne egy külön ünnepnapot. Amúgy se mondja nekem senki,
...
Bővebben...