(Népszabadság, 1992. 05. 26.)
Nyilatkozat
A Magvar Köztársaságban a végrehajtó hatalmat az Országgyűlésnek felelős kormány gyakorolja.
Az 1990. évi LVII. törvény 1. § (1) bek. értelmében: „A köztársasági elnök – a miniszterelnök javaslatára, az Országgyűlés kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó bizottsága általi nyilvános meghallgatásukat követően – kinevezi és felmenti a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökeit, alelnökeit, továbbá a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóját.” Az I. § (2) bek. szerint: „A köztársasági elnöknek az (1) bekezdésben meghatározott jogköre gyakorlásához a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges.”
A miniszterelnök törvényes hatáskörében előterjesztett javaslat teljesítését a köztársasági elnök csak akkor tagadhatja meg – miként azt az Alkotmánybíróság 48/1991. (IX. 26.) AB határozatában is kimondta – ha „alapos okkal arra következtet, hogy a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná.”
A köztársasági elnök 1992. május 19-én kelt levelében a miniszterelnök javaslatának teljesítését azzal az utalással tagadta meg, hogy az „a sajtószabadság sérelmén keresztül” zavarná súlyosan az államszervezet demokratikus működését. A köztársasági elnök levele azonban nem tartalmazza annak az „alapos oknak” a kifejtését, amely e súlyos feltételezést indokolná. Az. államfői megnyilatkozásban szereplő utalás ezt nem pótolja.
Az Országgyűlés a kormány működése feletti ellenőrzési jogkörében megállapítja, hogy a miniszterelnöki előterjesztés a sajtószabadságot nem veszélyezteti, ezért az államszervezet demokratikus működésének zavarára történt hivatkozás minden alapot nélkülöz. Ezzel szemben súlyos mulasztás lett volna a kormány részéről, ha a Magyar Rádió elnökének az Országgyűlés illetékes bizottsága előtt tanúsított alkotmánysértő magatartása után az azonnali felmentési javaslatot nem terjesztette volna elő.
Az alkotmány 35. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a kormány kötelessége az alkotmányos rend védelme. A Magyar Rádió elnöke az Országgyűlés kulturális, oktatási, tudományos sport-, televízió- és sajtóbizottságának illetékességét kétségbe vonta, és a meghallgatásról eltávozott. Ezzel megsértette az alkotmány 21. § (3) bekezdéséből reá háruló kötelezettséget, a bizottság illetékességének tagadásával pedig megkérdőjelezte a parlamentáris demokrácia intézményrendszerét. A miniszterelnöknek tehát nemcsak törvényes joga volt az alkalmatlannak ítélt vezető elmozdításának kezdeményezése, hanem alkotmányos kötelezettségét mulasztotta volna el, ha ilyen helyzetben nem teszi a javaslatot az azonnali hatályú felmentésre.
Az alkotmány 29. § (1) bekezdése értelmében a köztársasági elnök kötelessége, hogy őrködjék az. államszervezet demokratikus működése felett. A Magyar Rádió elnökének alkotmánysértő magatartását követően az államfő e kötelezettségének csak a felmentéssel tehetett volna eleget.
Az Országgyűlés attól a mélységes aggodalomtól indíttatva, hogy az államfő eljárása veszélybe sodorhatja a parlamentáris demokráciát, felhívja Göncz Árpád köztársasági elnököt, hogy hatáskörét mindenkor a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelően gyakorolja.
Dr. Füzessy Tibor
Dr. Kónya Imre
Dr. Pásztor Gyula
